A mérnöki világban a számításoknál általában különböző tényezőkkel kell számolni. Az életben és itt a táborban is voltak előre nem ismert tényezők a minket vendégül látó és munkánkat segítő emberek, mesterek, tanárok személyében. A tábor végéhez közeledve azonban kirajzolódni látszanak ezen „tényezők” értékei mindenkiben. Így kaptunk plusz dolgokat, újabb és újabb lendületet az itt eltöltött idő alatt a ránk bízott feladatokhoz.
Ezúton szeretnénk megköszönni a gondoskodást, szeretetett, az új élményeket, a szakmai fejlődést, melyeket kaptunk az egy hetes itt létünk alatt:
Klárinak, aki finom süteményeivel kápráztatott és kényeztetett el minket.
Jutinak, aki szakmai segítségnyújtásán túl tanulságos történetek felolvasásával színesítette meg napjainkat.
Domi bácsinak, akinél a jókedv mindig garantált volt és akitől minden egyes nap tudtunk tanulni valami hasznos és gyakorlatias dolgot, melyet tanulmányaink során nem tudtunk elsajátítani.
Jocónak, minden napos jókedvével, határtalan kedvességével
Bélának, aki nem csak az étkezésünkről gondoskodott, hanem tanmeséivel időről-időre elgondolkodtatta a csapatot.
Gyulának, aki a kertben nyújtott szolgálatán túl, az előadásaival bővítette tudásunkat és végül
Istvánnak, aki szakmai segítségén túl népzenei ismereteinket is gyarapította.
Köszönjük, hogy itt lehettünk!
