Negyedik nap
Szombat reggel nekiláttunk az utolsó munkával eltöltött keresdi napunknak. Két helyszínen a romoknál és az angolkertben kertrendezéssel folytatódtak a munkák. Azok, akik szeretnének indulni a meghirdetett ötletpályázaton felmentést kaptak a délelőtti munkák alól, hogy legyen idejük az esti bemutatásra kidolgozni ötleteiket. A délelőtthöz hasonlóan a délután is munkával telt el, a csapat egyik fele a nagy meleg ellenére a fal déli oldalán igyekezett az angolkert növényzetén még egy utolsó tereprendezést véghezvinni, valamint eltakarítani a romoknál a ledöntött falból származó törmeléket. A csapat egy kisebb része pedig lázasan szinte az utolsó pillanatokig dolgozott az ötletpályázatra benyújtott tervén.
A mai este azonban a többi estétől eltérően rendhagyó volt abban, hogy a csákányok és gereblyék letétele után nem egyből az étkező helyre vezetett a csapat útja, hogy ott elfogyassza a vacsoráját. A tábor vendége volt a segesvári plébános, aki még korábban nem járt a keresdi kastély területén. Lehetőségünk nyílt bemutatni és közösen végigjárni az atyával azokat a területeket, melyeken az elmúlt napok alatt dolgoztunk. Rövid sétánk a kastély kápolnájában ért véget, ahol a plébános misét tartott a tábor lakóinak.
A mai napot egy másik fontos eseménnyel az ötletpályázatok bemutatásával zártuk. A pályázatra két csapat mutatta be terveit. Az első 4 fős csapatot Keresztény Anna, Komlóssy Dóri, Buchinger Péter és Kunovics Richárd alkotta. A másik csapat Szigeti Zsófia, Doma László, Fülöp Gergely és Kristóf Vazul Zsolt négyeséből állt. Az első csapat alaprajzi szinten kidolgozott terveket vetített és a konkrét tervezési területet dolgozta fel, a második csapat megpróbálta túlgondolni a feladatot és meglátni a kastély környezetében rejlő egyéb értékeket is és azokat bevonni a tervezésbe. Miután mind a két csapat előadta tervét lehetőséget biztosítottunk a kérdések feltevésére is, ahol bárki elmondhatta véleményét a bemutatott tervekről. Az előadások végén meghallgathattuk Márton Judit és vendéglátónk Szőts Béla véleményét is. Mindketten kiemelték a tervek pozitívumait és nem rejtették véka alá azt sem, amivel nem értettek teljesen egyet. Abban mind a ketten egy véleményen voltak, hogy amit ilyen rövid idő alatt ki lehetett hozni az ötletpályázatból azt a két csapat ügyesen végiggondolva, talán egymást kiegészítve megoldotta. A terveken látott sátorozó hely és környezetének kialakítása új gondolatokat indított el a várfal mögötti terület megfelelő kihasználására, melyet érdemes továbbgondolnia mind a tervezőknek mind pedig a kastélyfenntartóknak. Az előadáson résztvevők végül szavazhattak, hogy a hallottak alapján melyik terv nyerte el a leginkább a tetszésüket. A szavazatok közel azonos pontszámot mutattak, de végül a tervét elsőként bemutató csapat pályamunkája nyerte el a hallgatóság tetszését.